Hossz és időtartam: 67 km, 3 óra
Nehézség:
Aszfalt:
100%
Fertő tó kis kör komppal
Túra szakaszai: indulási pont E-bike City Fertőszéplak – Hegykő – Fertőhomok – Hidegség – Fertőboz – Balf – Fertőrákos – Mörbisch am See KOMP –Illmitz KOMP – Apetlon – Pamhagen – Nyárliget – Fertőd – E-bike City Fertőszéplak
Története
A Fertő eredete és múltja sokat vitatott kérdés. Régészeti feltárások következtében tudjuk, hogy a tó környéke már az újkőkor óta lakott.
„ A tó elnevezéséről Hunfalvy Pál a következőket írja: „Mind a Balatonra, mind a Fertőre a rómaiaknál csak a Pelso név divatozott. A folyónevek megmaradtak a rómaiak után, s átöröklődtek a magyarokra. A Pelso tónév megváltozik. A nagyobbikra talán már az avarok közt élt szlovénektől a Balaton (blató – sár) név ragad, s rajta marad a magyarok közt is, kik az ottani szlovéneket magokba olvasztották. A kisebbik tónak Fertő lesz a neve, mely magyar szó, ugyanazt jelentő, mint Balaton” ”
– Pannonhami Miklós és Sütheő László: A Fertő tó múltja, jelene és jövője
A német Neusiedl (régebben Neusiedel) elnevezés a tatárjárás után betelepített német „vendégekre” (hospites) utal.
A 4. században állítólag Galerius császár kiszáríttatta, de csakhamar újra megtelt vízzel. A 14. században kisebb lehetett a jelenleginél. A közepe táján volt a legkeskenyebb, ahol vámot szedtek. Az a fertői monda, hogy több község elöntése által Giletus fraknói herceg korában jött volna létre, teljesen alaptalan. A tó gyakori áradása és apadása több oklevélben is nyomon követhető.
A tónak a 19. században történő kiszáradása volt a legnevezetesebb. 1855-ben vették észre, hogy a tó vize a rendes partjairól visszahúzódik. Eleinte igen lassan, majd szemmel láthatóan beljebb húzódott, míg 1866 júliusában teljesen eltűnt. A fennmaradt iszap annyira telítődött vízzel, hogy veszélyes volt járni benne. A meder 1869-ig teljesen száraz volt, ezért felszántották és gazdasági épületek épültek benne. A kiszáradás oka a nagy szárazság volt, a tavat tápláló patakok vize is elapadt. A kiszáradás után belsejében sók keletkeztek, a szikpor különösen a keleti parton virágzott ki, ezt a lakók összesöpörték és szappant készítettek belőle. A kiszáradás alatt gyakran délibáb jelent meg.
A trianoni békeszerződéssel vált határmenti tóvá.
Az 1970-es években a vasfüggöny által elvágott és csak a tó megkerülésével elérhető osztrák települések közlekedésének javítására hídépítési projekt indult, ami egy kétsávos, 3.241 m hosszú, akkor Európa 2. leghosszabb hídjaként megépülő vasbeton szerkezetet jelentett volna Fertőmeggyes és Illmic között. Az építéséről Burgenland tartomány 1971. március 2-án döntött. A kor közéleti személyei által vezetett tiltakozás (Otto König, Bernhard Grzimek, Konrad Lorenz és Antal Festetics és további 20.000 aláíró) eredményeként a híd építését 1974-ben elvetették.
