Túra szakaszai: indulási pont E-bike City Fertőszéplak – Hegykő – Fertőhomok – Hidegség – Fertőboz – Balf – Fertőrákos – Kikötő, tópart–Fertőrákos – Balf – Fertőboz – Hidegség – Fertőhomok – Hegykő – E-bike City Fertőszéplak

Földrajza

A Fertő sztyepptó, azaz síkvidéki, szikes, sós állóvíz, sótartalma 33-szorosa a Balatonénak. Két tájegység határán alakult ki: maga a tó földtanilag a Kisalföldhöz tartozik, a nyugati partot szegélyező dombsor a Soproni-hegység nyúlványa.

A tótól keletre húzódó táj kisebb szikes és sós tavaival, homokos síkságaival az Alföldre hasonlít, de nyáron hűvösebb és csapadékosabb annál. A dombvonulaton túl is ismét szikes rétek következnek: ez az átmeneti táj vezet át a Hanság égerlápjaihoz, mocsaraihoz és a csáfordi tőzikés erdő különlegesen gazdag élővilágához. Vízmélysége átlagosan 50–60 cm; a legmélyebb helyeken sem több 180 cm-nél.

Vízszintje erősen ingadozó, mivel csak egyetlen igazi folyó táplálja, a Vulka (németül Wulka), amely a Rozália-hegység és a Lajta-hegység patakocskáinak vizével gyarapodva ömlik Fertőfehéregyháza (Donnerskirchen) mellett a tóba. Lefolyástalan vizében és iszapjában sok a nátrium: a víz erősen lúgos és sós, ezért a keleti partvidék szikesedik. Iszapját gyógyhatásúnak tartják. Állandó partvonala nincs, kiterjedése folyamatosan változik. 100-120 évenként kiszárad (1543, 1811-13, 1866-68), de volt olyan is, hogy Balaton méretűre duzzadt (1768-69), és öt falut elnyelt.

Fertő műholdképen

Különlegessége az időnként, viharos szél idején előforduló ferde vízállása. Például 1888. március 29-én 81 cm-es vízszintkülönbséget mérték a tó déli partján fekvő Fertőboz és az északi partján fekvő Nezsider között. 1926 októberében az öt napig dühöngő vihar 80 km²-ről fújta el a vizet.